Kisokos

A Kisokos menüpontban igyekszünk a lehető legegyszerűbben bemutatni (nem szakembereknek,nem szakzsargonnal) a számítógép fő alkatrészeit, azok jellemzőit, főbb részeit. Célunk, hogy aki szinte semmit sem ért a számítógépekhez, ennek elolvasása után legalább minimális fogalma legyen az egyes alkotóelemekről.

Alaplap
Memória
Merevlemez
Videokártya


ALAPLAP


Ahogy az a nevéből is látszik, az alaplap a számítógép alapvető alkatrésze. Egy központi áramköri lap (lásd lent a képen), melyre a számítógép egyéb elektronikus elemei csatlakoznak, mint pl. a videokártya, a processzor, vagy a memória. Az alaplap biztosítja a kommunikációt ezen alkatrészek között. Főbb elemei: processzor (CPU) foglalat, memória foglalatok, bővítőkártya foglalatok (pl. videokártyának), belső és külső csatlakozók (pl. USB, SATA). Ahogy a számítástechnikában szinte mindenhol, így az alaplapoknál is minél nagyobbak a számok, annál jobb a termék.





1. Processzor foglalat:





Ebbe kell beletenni a processzort (más néven CPU-t). Azt, hogy az egyes alaplapok mely processzorokkal működnek együtt, legegyszerűbben a gyártó honlapján található CPU támogatási listából lehet megtudni (a fenti alaplap esetében ide kattintva). Ez az alaplap Intel LGA1151 foglalatú CPU-kat képes kezelni. Létezik még sok alaplap gyártó (pl. Asus, Msi, Asrock stb.), de mindegyiknek van weboldala, keresőjüket használva hamar meg lehet találni a keresett alaplapot, majd a támogatási listát.

 

2. Memória foglalatok:





Főbb jellemzők: foglalat fajta (pl. DDR3,DDR4), mennyisége az alaplapon, max. kapacitás (GB), max. sebesség (MHz).

A memória egyik jellemzője a kapacitás, mely általában 2GB és 16GB között van (kapható 16GB-nál nagyobb is), ez határozza meg, hogy mennyi adatot képes tárolni. A másik jellemzője pedig a sebesség, amely azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan lehet a memóriából az adatokat kiolvasni. Ezt a sebességet megahertzben (MHz) mérik. Ezen az alaplapon 4db DDR4-es memória foglalat van. Elődei (DDR, DDR2, DDR3 memóriák) ezekben a foglalatokban már nem fognak működni.



3. Bővitőkártya foglalatok:







Ezek lehetnek a teljesség igénye nélkül: PCI (pl. hálózati kártyához, hangkártyához), PCI Express x1, PCI Express x16 (videokártyákhoz), AGP (régebbi alaplapoknál videokártyákhoz). Ezekbe a foglalatokba kell belerakni a különböző kártyákat mint pl. a videokártyát. Talán manapság a leghasználtabb és ezáltal a legelterjedtebb a PCI Express x16 foglalat.
Ezen az alaplapon van 2db PCI (fekete hosszú), 2db PCI Express x1 (fekete rövid) és 2db PCI Express x16 (ezüst hosszú) foglalat. Ezekről szintén találhatunk ismertetőt a gyártó honlapján.


4. Belső csatlakozók - SATA:






Főbb jellemzői: generációk (SATA,SATA2,SATA3), adatátviteli sebesség (MB/s), hány db van az alaplapon.
Ide kell rácsatlakoztatni pl. a merevlemezt vagy dvd írót. A SATA csatlakozók 3. generációjának köszönhetően gyorsabbak az elődeiknél, adatátviteli sebességük 600MB/másodperc (6Gbit/s). SATA esetén ez 150MB/s (1,5Gbit/s), SATA2 esetén 300MB/s (3 Gbit/s).



5-6. Belső csatlakozók - Táp:






Ahhoz, hogy az alaplapra csatlakoztatott eszközök és ezáltal maga a számítógép működni tudjon, áramot kell kapnia. E célt szolgálja a tápegység. A táp alaplapi csatlakozóit bele kell dugni a megfelelő aljazatokba (lásd a képen). A fent említett alaplapon az egyik egy 24 tűs (bal oldali kép) és a másik 8 tűs. Bizonyos alaplapokon ez a 8 tűs csatlakozó van, másokon a 4 tűs található. Ha nem stimmelnek a csatlakozók (4 tűs van a tápon az alaplapon meg 8 tűs) egy párszáz forintos átalakító kábellel megoldható a probléma.



7. Külső vagy hátlapi csatlakozók:






Ezen az alaplapon balról jobbra haladva van:


- 1 db PS/2 port az ilyen csatlakozóval ellátott egérnek illetve a billentyűzetnek
- 2 db USB 3.1 Gen1 port (sárga)
- 1 db DVI-D csatlakozó, ha rendelkezik ilyennel a monitor, akkor érdemes erre kötni (de még jobb, ha van HDMI csatlakozó)
- 1 db USB 3.1 Gen2 Type A port (piros)
- 1 db USB 3.1 Gen2 Type C port
- 2 db USB 3.1 Gen1 port (kék)
- 1 db HDMI csatlakozó
- 1 db hálózati csatlakozó (RJ-45) internet használat esetén
- 2 db USB 2.0 port
- 6 db audio jackcsatlakozó (Center/Subwoofer Speaker Out, Rear Speaker Out, Side Speaker Out, Line In, Line Out, Mic In)



MEMÓRIA



A memória (más néven RAM, operatív tár) a processzorhoz hasonlóan a számítógép alapvető fontosságú alkatrésze. Mivel a processzor önmagában nem elég ahhoz, hogy sikeresen végrehajthasson egy adott utasítást, az adatfeldolgozáshoz szükség van egy tárolóhelyre, hogy a processzor könnyen és gyorsan hozzá tudjon férni ezekhez az adatokhoz. Ez a hely a memória. Főbb feladata tehát, hogy az ideiglenes adatokat, pl. a programok utasításait tárolja.




A memória egyik legfőbb jellemzője a kapacitás, mely általában 1GB és 16GB között van, ez határozza meg, hogy mennyi adatot képes tárolni. A másik legfőbb jellemzője pedig a sebesség, amely azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan lehet a memóriából az adatokat kiolvasni. Ezt a sebességet megahertzben (MHz) mérik. Fajtáit tekintve manapság már szinte csak DDR4 és DDR3 memóriát lehet kapni (elvétve található még DDR2 is). A DDR (Double Data Rate, kétszeres adatátviteli sebesség) mögött minél nagyobb a szám, annál jobb.



Memória foglalat az alaplapon:





Főbb jellemzők: foglalat fajta (DDR4, DDR3, DDR2), mennyisége az alaplapon, max. kapacitás (GB), max. sebesség (MHz).
Az alaplap gyártók weboldalain (pl. http://hu.gigabyte.com)  a keresőbe beírva az aktuális alaplap típusát, minden fontos jellemzőt, pl. a memória foglalattal kapcsolatos tudnivalókat is meg lehet találni.


MEREVLEMEZ


A merevlemez - más néven winchester, HDD - a számítógépek egyik lényeges alkatrésze, mely adatok tárolására szolgál. Legfőbb jellemzőjük a tárolókapacitásuk, ez jellemzi a merevlemezt abból a szempontból, hogy mennyi adat fér rá. Ez manapság már tera bájtokban (1TB és 10TB között) mérhető. Kapacitásuktól függően alkalmasak dokumentumok, valamint médiafájlok (videók, képek, zenék, filmek) tárolására. További jellemzők: fordulatszám (adatelérés),  csatlakozási felület, gyorsítótár (cache memória).

Merevlemezek fajtái:  belső (PC-be való, notebookba való), külső (2.5, 3.5 colos), SSD


Belső merevlemezek (2.5 és 3.5 colos):





A borításon belül található adatkorong átmérőjét mutatják ezek a számok. E szerint megkülönböztetünk 3.5" (PC-be való) és 2.5" (notebookba való) merevlemezt.

Fordulatszám:

Minél nagyobb ez az érték, annál gyorsabban lehet a merevlemezen tárolt adatokat elérni. A legelterjedtebb az 5400 fordulat/perc (rpm) és a 7200rpm.

Csatlakozási felület:







Ez az a felület amivel (kábelen keresztül) az alaplaphoz és a tápegységhez csatlakoztatható. Manapság a SATA (Serial ATA) csatlakozók a legelterjedtebbek. Jelenleg 3 generációja létezik: SATA1, SATA2 és SATA3. Csak átviteli sebességben különböznek (SATA1 esetén ez 150MB/s, SATA2-nél 300MB/s és SATA3 esetén 600MB/s).

Cache memória:

Ez egy ideiglenes adattároló, mely a gyorsabb adathozzáférést szolgálja. Minél nagyobb ez a memória, annál több adat tárolható itt, ezáltal több adathoz lehet gyorsabban hozzáférni. Manapság kb 8MB és 256MB között van ennek a mérete.


Külső merevlemezek (3.5 colos és 2.5 colos):






A külső winchester a belső winchester mobil változata, lényegében ugyanazt a célt szolgálja, mint belső rokona, de nem alapvető tartozéka a számítógépeknek. Ezek egy külső borítással ellátott merevlemezek, melyek kívülről csatlakoztathatók a számítógéphez pl. USB porton keresztül. Méretüknél fogva nagyon praktikusak és könnyen szállíthatók, ezért alapvetően drágábbak, mint belső HDD-k.
Létezik 2,5”-os és 3,5”-os változatuk. Ezek közül a 2,5”-os merevlemezek a könnyebben mobilizálhatók, nem igényelnek külső áramforrást, csupán egy USB kábellel csatlakoznak a számítógéphez. Emiatt drágábbak a 3,5”-os társaiknál, mivel azok működéséhez az USB kábelen kívül egy hálózati adapter is szükséges.

Csatlakozási felület:





Külső merevlemezeknél a csatlakozás leggyakrabban USB porton keresztül valósul meg. Legelterjedtebb generációi az USB2.0 és 3.0. Csak adatátviteli sebességben különböznek egymástól: USB2 480Mbit/s - USB3 5Gbit/s (kb 60MB/s és kb 400-500MB/s).


SSD (Solid State Drive):




Az SSD mozgó alkatrészeket nem tartalmazó adattároló eszköz. A mozgó alkatrészek nélkülözése miatt nem oly sérülékeny, mint a hagyományos HDD, hangtalan és gyors (adatelérési idő). Méretüket tekintve akkorák, mint egy notebook merevlemez, így notebookba épp úgy beépíthető (függően vastagságától), mint PC-be.



Videokártya


Más néven VGA kártya vagy grafikus kártya. A videokártyának az a feladata, hogy a számítógép által küldött képi jeleket feldolgozza, és a megjelenítő egység (monitor) számára értelmezhető jelekké alakítsa, így válnak láthatóvá számunkra a monitoron a képi adatok. A videokártya kivitelezése szerint lehet alaplapra vagy processzorba integrált (fizikailag nem eltávolítható, de többnyire letiltható), vagy bővítőkártya (fizikailag eltávolítható és cserélhető. Továbbiakban ezzel foglalkozunk).

Főbb jellemzői: memória (GB), memória sávszélesség (bit), GPU (MHz), alaplaphoz csatlakozása (PCI Express), chipset (AMD, nVidia) illetve monitor csatlakozási felületek (HDMI, VGA/D-Sub, DVI, DisplayPort)

Ahogy a számítástechnikában szinte mindenhol, így a videokártyáknál is minél nagyobbak a számok, annál jobb a termék.







1. Kimeneti csatlakozók:





Ezen csatlakozók egyikére (több monitor esetén többre) lehet rákötni a monitort. A fenti képen a bal oldali kártyán van 3db DisplayPort és 1db HDMI csatlakozó, a jobb oldali kártyán pedig 1db HDMI, 1db VGA (D-Sub) és 1db DVI-D csatlakozó. Ha HDMI csatlakozó van a monitoron is, akkor érdemes azzal összekötni a videokártyát.

2. Csatlakozási felület








Ez az a felület amivel a videokártya az alaplaphoz csatlakozik. A  VGA kártyáknál a legelterjedtebb ma már a PCI express x16 foglalat. Több generációja van: 2.0, 2.1 és jelenleg a legújabb a 3.0. Átviteli sebességben különböznek, de kompatibilisak egymással, tehát egy 3.0 foglalatú kártya tökéletesen működik pl. egy 2.0 foglalatban.


3. Hűtés






Léteznek csak hűtőbordával ellátott videokártyák (passzív hűtés), olyanok, amelyek hűtőborda mellett még ventilátort is tartalmaznak (aktív hűtés) és vízhűtéssel rendelkezők. A hűtőborda előnye, hogy halk működést eredményez, viszont kevésbé jó a hűtés hatásfoka. Komolyabb kártyák megkövetelik a ventilátort is, ennek eredménye viszont, hogy valamennyivel zajosabbak. 


4. Tápcsatlakozó

Bizonyos videokártyák (leginkább játékokra használt nagy teljesítményű kártyák) igényelnek plusz áramot, ehhez csak csatlakoztatni kell a tápegység megfelelő kábelét a kártyán található tápcsatlakozóba.


További jellemzők:

GPU (grafikus processzor):

A videokártya központi egysége, melynek feladata átvenni a processzortól a grafikai műveletek elvégzését, hogy az más feladatok végzésére legyen használható.
A GPU sebességét az órajel frekvenciája (MHz) határozza meg, minél magasabb az érték, annál jobb.

Grafikus memória fajtája:

Mai videokártyáknál többnyire GDDR3 vagy GDDR5. Minél nagyobb a végén a szám, annál jobb (gyorsabb).

Grafikus memória órajele (MHz):

Ez határozza meg, hogy milyen gyorsan lehet a memóriából az adatokat kiolvasni. Minél magasabb ez az érték, annál jobb (gyorsabb).

Memória interfész (bit):

Ez határozza meg, hogy mennyi adatmennyiség paszírozható át az adatbuszon. Minél szélesebb az adatbusz, annál több adat megy át rajta. Bitekben mérik, minél nagyobb annál jobb.

Grafikus memória mérete (GB):

Ez határozza meg, hogy mennyi adatot képes tárolni. Minél magasabb ez az érték, annál jobb, azonban a fenti többi adat értéke sokkal lényegesebb, mint a memória mérete.



Vásárlásnál 1 adat figyelembevételével (pl. GPU) összehasonlítani a kártyákat és így dönteni nem tanácsos. Együtt kell nézni őket, mindegyik számít (GPU, memória fajta, memória órajel, interfész, memória méret).